Csapj be, ha tudsz! – 2. rész: Mi nem a Turing-teszt?

A Turing-tesztet leginkább a mesterséges intelligenciával szokták összekötni, maga Alan Turing is ezt tette. Vannak viszont kritikusok, akik szerint ez a megközelítés hibás, hiszen a gép által imitált viselkedés nem feltételez intelligenciát.

 

Az előző részben bemutattuk a Turing-teszt koncepcióját és folyamatát, most pedig megnézzük, hogy ez hatvan év távlatából milyen relevanciával bír, igazuk van-e a kételkedőknek, illetve hogy képesek lennének-e a chatbotok átmenni a próbán.

Ez valami másról szól

Turing kritikusai szerint a kérdésekre kapott válaszokból azt hihetnénk, hogy a gép emberi értelemmel bír, holott ez nem feltétlenül igaz. A teszt során ugyebár a számítógépnek emberi viselkedést kell szimulálnia, nem pedig emberi intelligenciát.

 

Ha például egy embernek adunk egy valamivel bonyolultabb matematikai feladatot, még ha fejben is számol, idő kell, hogy végezzen a számításokkal. Ám ekkor is könnyen lehet, hogy téved, vagy eleve nem is sikerül kiszámolnia. Egy számítógép ezzel szemben a másodperc tört része alatt képes lenne visszaadni a megfejtést.

 

Egy ilyen kérdéssel például elég könnyen lebukhatna egy bot a Turing-teszt során, ha nem úgy van programozva, hogy nagyjából annyi idő múlva válaszoljon, mint egy számításokat végző ember.

 

Vagy nem is feltétlenül kell válaszolnia a gépnek. Egy ember sem válaszol mindig mindenre, az együttműködés megtagadása pedig nem jelenti az értelem hiányát. Ha egy chatbot úgy dönt, hogy nem válaszol, vagy előre beprogramozott válaszok segítségével kikerüli a kérdést – például azzal, hogy nem tudja kiszámolni – , képes lehet elhitetni, hogy a kérdező egy emberrel beszél.

 

Mindezekből két dolog is következik:

  • Attól, hogy egy gép nem tud emberi módon kommunikálni, még lehet intelligens
  • Nem feltétlenül kell intelligencia ahhoz, hogy egy gép megtévessze az embert

 

Jogosan merül fel a kérdés: ha igazi mesterséges intelligencia nem szükséges ahhoz, hogy egy chatbot sikerrel átverjen egy embert, és ezek a botok ma már igazán emberszerűen képesek kommunikálni, akkor lényegében átmentek a Turing-teszten? Röviden:

 

Még nem.

És ennek egy lényegi oka van.

 

A botok alapvetően előre elkészített adatbázisok segítségével működnek. Ezekben kulcsszavak vannak letárolva, melyekhez bizonyos válaszok vannak kötve. A bot képes arra, hogy az üzenetből ezeket a kulcsszavakat kiszűrje. Ennek köszönhetően tudja, hogy milyen kérdést kapott, és arra milyen választ kell adnia. (Ez a működési elv egyébként már több mint fél évszázados)

 

Pontosan ezért nem tudnak a chatbotok túljutni jelenleg a Turing-teszten. Lehetetlen ugyanis a létező összes emberi kérdést és interakciót adatbázisokba leírni. Mindig lesz egy olyan kérdés, ami emberi ésszel teljesen általános, egy bot mégsem tud vele megbirkózni, és így felfedi magát a teszt során.

 

A botok jelenleg azokon a területeken már remekül képesek működni, melyekre megtanították őket, más feladatot viszont nem tudnak ellátni.

 

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult, de még így sem annyira előrehaladott, hogy az adatbázisokat kiválthassa. Ez a közeli jövőben sem lesz másképp valószínűleg, mivel a gép legfeljebb tudást tud így halmozni, de készséget fejleszteni, úgy mint egy ember, még nem lesz képes.

 

Ennek ellenére előrejelzések szerint a chatbotok fejlesztésének eredményeképp legkorábban 2029-ben az első bot át fog menni a Turing-teszten. Az eddigiek fényében ez a tíz év talán korainak hathat, de érdemes belegondolni, hogy mekkora fejlődésen mentek át a chatbotok akár csak az elmúlt 5-6 évben.

 

Hogy jelenleg mennyire vannak közel a chatbotok ahhoz, hogy teljesítsék a Turing-tesztet, arra sorozatunk harmadik, utolsó részében térünk ki.